A merénylet elkövetője Brian Joseph Burton, művésznevén Danger Mouse, akinek a nevét ugyan nem kiabálják a tévék és a rádiók, mégis ő korunk egyik legeredetibb és legérdekesebb figurája az elektronikus zene világában. Ő zenélt Cee Lo Green-nel Gnarls Barkley név alatt, ő volt a nagy kedvenc Gorillaz lemez, a Demon Days producere, de dolgozott együtt Beck-kel és a brit graffiti művész Banksy-vel is (!!!), és ha ez nem lenne elég, a közelmúltban Norah Jones-szal és Jack White-tal (!!!) közösen készített egy spagetti western lemezt, aminél randomabb dolgott nem nagyon tudnék elképzelni.
Most azonban Danger Mouse egy régebbi agymenéséről lesz szó. A 2004-es Grey Album nem más, mint Beatles és Jay-Z számok mesteri mashup-jai. Az egész album egy aprócska, de egészen zseniális ötleten alapul, miszerint ha fogsz egy Black Albumot (Jay-Z) és egy White Albumot (Beatles) és összemosod a kettőt, lesz egy Szürke Albumod, jé, és tényleg.
Persze a Jay-Z -féle vonal dominál az egész albumon, hiszen a Beatles számokból leginkább csak az instrumentális részeket ragadta ki a művész, de még így is egy nagyon sajátos és különleges dolgot kapunk kézhez, ami legalább egy hallgatást megér, ha másért nem is, de kitotózni, vajon mik lehettek az eredeti dalok.
Lehet ezt szentségtörésnek nevezni, de egy olyan világban, ahol már csokis bacont is lehet kapni, nehogy már kiakadjunk két egymástól távol álló stílus összemixelésén, hiszen pontosan ez az újító szellem az, amire szükség van a zene világában, és ha maga Paul McCartney is nagyra értékelte a projektet, kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk?!(Persze a csokis bacon így is undorító.)
What More Can I Say?
És a személyes kedvenc, a 99 Problems.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése